Hosszabb szünet után egy eredetileg rövidebbnek tervezett híradással jelentkezem; Megszülettek a 15. alkalommal megrendezett Veszprém megyei palackos borok versenyének eredményei. Bár a név nem túl hangzatos, de ez a verseny egyesíti magában Badacsony, Balatonfüred-Csopak, Nagy-Somló, Balatonmelléke és a Balaton-felvidék palackozott forgalmi borait, és mivel az 5 nevezett borvidékből 2 személyes kedvencem, szeretem figyelni ennek a versenynek (is) az eredményeit. A bírálók közt zömében a borrégió és a nagy országos versenyek ismert arcai ültek, a főkóstoló ezúttal is Dr. Kállay Miklós volt.
Ezúttal kicsit szemezgettem az listából és önkényesen alkottam néhány kategóriát, amikből kiemelném a legmagasabb pontszámmal végzett (vagyis kategóriagyőztes) borokat. Jöjjenek tehát a győztesek:
"Legjobb bor", egyben "legjobb fehérbor": A verseny legmagasabb pontszámát egy Káli-medencéből származó 2011-es Köveskáli Rózsakő kapta. A Nagy Aranyra kitüntetett abszolút győztes Győrffy Szabolcs keze munkája, maximális gratuláció jár hozzá! Még két bor kapott Nagy Aranyat, nagyon szoros versenyben Koczorék Aenigma Olaszrizlingje (ami tehát egyben "a legjobb Olaszrizling" is) és az Effenpergel Családi Borászat Apostol jégbora. A három csúcsbor 0,72 ponton belül van a 100 pontos rendszerben, ami kb. megfelel annak, mintha az általam gyakori példaként használt Forma 1 időmérőjén egy tizeden belül lenne az első három helyezett. Mondhatni erre (jogosan), hogy ilyen kis eltérés már csak statisztikailag is benne van a bírálóbizottságok közötti elhangoltságban, de én most inkább csak azt mondom, hogy három egyaránt fantasztikus borról beszélhetünk itt.
"A legjobb fehér világfajta" kategóriát egy 2011-es Chardonnay nyerte, ami szintén egy Káli-medencei remekmű, Fodorék Szentbékkállai szőlője adta. Meglepő számomra, hogy az első 5 borból 2 a zsebkendőnyi Káli-medence szülötte, de örömmel látom, hogy feltörnek a fiúk, mint a talajvíz, bár - igaz nem szeretném elkeseríteni őket - Somló sok szempontból még mindig nagyon messze van.
A "Legjobb nagyüzemi bor" kategóriámat igazából viccből hoztam létre, mivel ahogy elgondolkodtam, a 4 borvidéken lévő összes nagyüzemet talán még egy kezemen is meg tudnám számolni, de mivel érdekel, hogy hogyan szerepelnek a "full techno" borok egy szakmai versenyen, ahol túlnyomóan inkább a kisebb pincék dominálnak, gondoltam, ebből a szempontból is szűrök egyet. Meglepetésemre a kategóriagyőztes már a kilencedik sorban feltűnt, azaz a nagyüzemek versenyének nyertese az összesítésben is előkelő 9. helyet szerezte meg, 90,42 ponttal; a Varga Kft Aranymetszés Szürkebarátja a nehéz 2010-es évjáratból. Még nagyobb meglepetésemre a kategóriatársak gyorsan előbukkantak legjobb-legjobb borukkal, azaz itt is szoros volt a mezőny, mivel az összes bor között 11. legmagasabb pontszámot a Badacsonyi Borászati Szövetkezet (Rizapuszta), a 12.-et a Badacsonyi Pincegazdaság Zrt., a 18.-at pedig a Lesence borászat hozta el, de az aranyak közül kihasította a maga szép szeletét a Nagy és Nagy Kft. is Uzsáról. Az unalmasnak indult kategóriaversenyem tehát egész nagy tüzijátékkal zárult, a nagyok közül szinte mindenki képviselteti magát az élmezőnyben.
A legjobb vörösbor érdekes kategória egy zömében fehérboros régióban, bár mostanában egyre másra érnek a pozitív csalódások, és kóstolhatok egyre több és szebb balatoni vörösbort az északi partról is. A győztes pedig a Salánki Családi Borpince 2010-es Tihanyi Cabernet Franc - Cabernet Sauvignon Cuvéeje.
Rozéból viszont évek óta stabilan hozza a környék a gyöngyszemeket, egyértelmű volt tehát, hogy rákeresek a Legjobb rozéra, ami némileg váratlanul egy nagyüzem, az új boroscímke-dizájnjuk kapcsán már általam is megénekelt Badacsonyi Pincegazdaság Zrt. 2011-es Cabernet Sauvignon Pinkje lett, elég magasan verve a rozé mezőnyt.
És ha már a Badacsonyi Pincegazdaságnál tartok, a Legjobb somlói bor képzeletbeli kupáját is ők hozták el 2008-as Juhfark borukkal, igaz, én nagyon hiányoltam a mezőnyből az általam igen sokra tartott (de köztudottan eddig ritkán - viszont eredményesen - versenyző) Balogh Zoltán fémjelezte Somlói Apátsági Pincét vagy a Hollóvárat, kíváncsi lettem volna egy kicsit szélesebb Nagy-Somlói mezőnyre, de így is megjelent és aranyat ért Györgykovács Imre 2006-os fantasztikusan szép Hárslevelűje és Csaki Tibor Traminije, szóval a pici Somló azért itt is - így is - nagyot szólt.
Remélem, ha eljön az ideje, az itt felsorolt borok és borászok a nagy országos versenyeken is megmérettetik magukat, kíváncsi vagyok ugyanis, hogy holt tart ma Balaton a borversenyek világában, ha már ők maguk ilyen komoly versenyeken mérik össze erőiket - egymás között.
