Becsületes bor... Sokaktól hallottam már ezt a kifejezést sok kontextusban. Mostanában egyre többet hallom és hogy félreértés ne essék, nem olyan szófordulatként, mint a vastag szelet kenyér esetében az ez aztán a becsületes karéj mondatot.
Nem. Magyarországon is divat lett eszmerendszerek alapján értékelni a bort és a borászt. A jó és a gonosz harcában bárki részt vehet; orvos, jogász, politikus mind itt vannak. Borszakértők lettek egy kétszer háromnapos képzésen és most hobbiként vagy főállásban osztják az észt a fogyasztóknak, hisz nem hagyhatják tudatlanságban a tömegeket. Aranyszájak ők, bár jellemzően sok közülük azt sem tudja, mi a különbség a csemege és a borszőlő között, de termésátlagokkal fürtválogatással dobálóznak és a borászokat számokban mérik. (legrosszabb esetben zsebbe csúsztatott pénzben) Aki arra a kérdésre, hogy mennyi szőlőt hagy egy tőkén, kisebb számot mond; Nyer.
Jelenleg a másfél kiló az Opel Insignia ennél gyengébb már ciki, az igazán menők a szőlőtermesztés Bentleyeként az egy fürt/ tőkét nyomják. Tudósaink pedig már dolgoznak a 0,5; a 0,4 és a 0,1 fürt/tőkén, a fegyverkezési verseny tehát megállíthatatlan. Sok ember becsülete elesett már a harcban, de tényleg, az senkit sem zavar, hogy az igazi borhamisítók meg fölényesen röhögnek rajtuk?
Mert kikkel is vívják ma az eszmék nagy háborúsorozatát? Nos a másik oldal csak egy rongysereg: Azok a borászok, akik nem léptek a korral és nem tanulták meg, hogy mit szabad mondani és mit nem. Nem rovom a szemükre, nehéz a fegyverkezési versenyt tartani. 10 éve leszólták az embert, ha ászokhordót tartott a pincéjébe és nem acéltartályt. "Maradi ósdi hülye, nem halad a világgal, nem tudja, hogy hogyan kell bort készíteni, mi a sterilitás, amit ezekbe az ócska porózus fahordókba lehetetlen garantálni. Ósdi, 40 éve divattalan, hordóízű vackokat készít csak."
3 éve már azért szóltunk be az előbbi szerencsétlennek, mert tele a pince acéltartállyal, irányított erjesztésével megöli a bor lelkét és fahordó nélkül, mint köztudomású, nem lehet bort készíteni. Na persze nem Ászok hordó, mert olyan hülyék mi sem vagyunk hanem Barrique. De ne mond ki a nevét! A 2000-es évek elején mindenki ezt a szót írogatta a címkéire és mára már ciki. Mármint ráírni, mert használni ugye kell. Ez a 11. parancsolat. Tedd, de ne mond.
Ja! És mindezt persze őszintén! A fogyasztót nem szabad átverni, becsületesnek kell lenni, őszinte borászkodást kell folytatni (amely kifejezésnek kb. annyi értelme van, mint az őszinte tehénfejésnek) és őszinte borokat készíteni. Szóval tedd hordóba, de ne mond ki a típusát. Mond csak hogy hordó. Vagy új-fa-hordó. vagy kis-fa-hordó. vagy kis-új-fa-hordó. Vagy bármit, csak őszintén az ég szerelmére. Ja és kérlek, senkinek ne mond meg, hogy van villamosáram a pincédben, nem érdekel, hogy anélkül nem kapod meg az MgSzH Borászati Igazgatóságtól a Működési engedélyedet. Ha van áramod, az azt jelenti, hogy potenciálisan képes vagy megölni a bort, kipréselni a lelkét, szivattyút használni - ami köztudomásúlag megöli a borod lelkét és egy használat után úgy töri meg a bort, hogy többet nem lehet emberi fogyasztásra ajánlani.
Az senkit nem érdekel, hogy a "prés" gyűjtőnév kábé olyan mint a közlekedési eszköz, ami a görkorcsolyától a Concorde utasszállítóig mindenre érthető. És még valami: Mától kézműves vagy! Hogy nem tudod, pontosan mitől kézműves a kézműves? Hát ez a lényeg: pontosan senki nem tudja! Ki mondja majd rád, hogy nem vagy az? Mi alapján? Na látod. Veszteséget nem okoz, pénzed nem áll benne, ha csak egy ember nyeli be, már akkor is jól jártál. Jobb a ráfordítás/haszon aránya mint a Google AdWordsnek!
A többit remélem már mindenki tudja magától. Magyarországra ugyanis pont olyan kelet-európaian szivárgott be a világ borkultúrája az elmúlt 20 évben, mint a fogyasztói társadalom kultúrája. Beszivárgott ide Technológiai borkészítés, Biogazdálkodás, Kézművesség és Biodinamika - és egy olyan kavargó színes értelmetlen katyvaszt hozott létre a hangadók fejében, amihez hasonló nincs talán még egy; és aminél fájdalmasan szórakoztatóbb is csak kevés van. Talán csak sajtreszelővel recskázni.
Dobjuk már le a fölösleges műsznobizmust, az önáltatást és tényleg csak azt szeressük magunkba, ami valóban jellemző ránk. Hogy egy fenti hasonlathoz visszatérjek; nem a tehénfejést kell őszintén csinálni, hanem a tehenet kell tisztességesen tartani. A tej is finomabb lesz tőle...
