A multis borpolcokon való érvényesülésről szóló korábbi posztom végén beharangoztam egy olyan boroscímkét, ami egyrészt jól szemlélteti a megjelenésükkel érvényesülő borokat, másrészt egyértelműen elnyerhetné a 2011-es év legbevállalósabb címkéje díjat. Ez pedig nem más, mint a Beszélgető borcsalád, illetve annak szinte bármelyik tagja.
Amikor először megláttam, nem is tudtam elhelyezni. Egyedinek egyedi, gondoltam, bátornak bátor, még kifejező-értéke is van, de ilyet eddig maximum óriásplakátokon, újságok karikatúráiban, Rejtő-illusztrációkban és... khmm... trendi újvilági borokon láttam. Kíváncsi voltam, milyen bort rejt egy ilyen karikatúra címke Magyarországon és vettem is néhányat a borcsaládból, tehát az eladásösztönzés is megvan, de ekkor még mindig nem tudtam eldönteni, hogy a címke mögötti borászat marketingese zseni-e vagy csak tök hülye..
A címke üzenete nem túl cizellált, a fajta, az évjárat és a termőhely inkább képeslapszerűen van elhelyezve a has-címkéken, egyetlen közös, központi elem van a változatos rajzokat felvonultató borcsaládnak; egy hatalmas és szerintem aránytalanul túlhangsúlyozott BESZÉLGETŐ felirat, aminek megfelelően az összes rajz egy-egy beszélgetést mutat be. A hátcímke borleírása némileg szokatlan, kicsit verses hatású, kicsit vicces, de legalább nem Hamvas Béla idézet, ami a világ talán leg-negédesebb dolga a borleírásokban és marketinganyagokban. A rajzok különben egyszerűek, körvonalasak, két színnel megvalósítva, a vastagabb, "puha" címkepapír pedig óriási, az egész palackot beterítő lepedő.
Egy érdekesség: Az első palackok fehér háttérrel készültek, amik ugyan nagyon feltűnőek voltak, de nekem kicsit sufni-tuningnak tűntek, ilyet csinál az ember otthon az asztali nyomtatóval.Aztán mostanában látom ugyan azokat a rajzokat tojáshéj színű háttérrel, ami sokkal kifinomultabb és összeszedettebb képet mutat, igaz nem világít a polcokon, mint elődje, vizuálisan messze jobb. Hogy mi áll ennek a hátterében azt nem találgatom, bár gyakori tapasztalat, hogy egy-egy új termék címkéje az első évben még sok kis finomhangoláson esik át. Ha itt is ez történik, köszönöm a háttérembereknek hogy feláldozták a feltűnősködést a kiforrottságért, mert így ugyan kevésbé illik a fehér abroszhoz, de jobban illik egy borhoz.
Aztán a borokat megkóstolgatva rájöttem, van koncepció a hülyeség mögött: A borok, amiket kóstoltam (Ötöt találtam, három érdekelt: 2010 badacsonyi Olaszrizling, fééléédes Tramini 2010-ből /kíváncsi voltam, na!/ és '09-es Pinot Noir Etyekről) profik, nem életem legjobb borai, de arányosak, jól összerakott funky kis borok abban az árszegmensben (800-1200), ahol ritkán találok egyáltalán technológiai-hibát nélkülöző borokat, úgyhogy az ár/érték is jó.
Kóstolásuk közben láttam magam előtt, ahogy egy (nagyon) sötét pincében a címke-tervek fölött összenéző borászok összekacsintanak: Az ár jó lesz, ezek a rajzok feltűnőek, ha valaki jó humorában van, ösztönződik a vásárlásra és ha otthon megkóstolja a bort, megtetszik neki és legközelebb is ezt választja, és ha bemegy a boltba, garantáltan nem keveri össze más borokkal. Ezekkel a címkékkel kiépíthető ezeknek az egyszerű, de szép boroknak egy stabil fogyasztói bázis. A márkaépítés tehát szintén megvan. Az ismerősök és rokonok, akiknek megmutattam, egyaránt derültek a címkéken, és alapvetően jó dolognak tartom, ha egy bor vidámságot okoz, ráadásul ehhez még csak be sem kell nyakalni a palackot.
A terv végül is működhet, kíváncsi leszek; mindenesetre tisztelettel adózom a bátorságért, különösen, hogy egy olyan borászatról van szó - a Badacsonyi Pincegazdaságról - aminek eddigi termékei ugyan fajsúlyos, de finoman szólva is arctalan szereplői voltak a borpiacnak. Hallott már valaki róluk? Valaki? Senki? Hát még a szakmán belül sem sokan. Kíváncsi voltam, mire ez a változás és lám; új seprűk vannak akik úgy látszik, nem csak hogy jól akarnak seperni, de fel akarják ébreszteni Csipkerózsika álmából a régi állami nagyüzemet. Nos, erre az ébresztésre szerintem mások is felkapják a fejüket. Ha szundira nyomták az órát, kíváncsi leszek a folytatásra.
Ez most jópofa, bevállalós tehát az eredmény: inkább tetszik; mert ha nem is azt személyesítik meg, amit én egy borban keresem, de mindenképpen van személyiségük…
